
Háháháhá. Tegnap volt itt egy német kiscsaj vakációzni, mert mikor hallott rólam (természetesen a fodrászatban, hol máshol...xd), hogy van itt egy kisjány a vájosba és tud hegedűűűni, (ez túlzás) akkor valahogy feltétlen vágyat érzett arra, hogy megismerjen. Hát, köhöm, köhöm. A probléma szimplán az, hogy bár hét éve tanulom viszonylag a német nyelvet, és, ha igazak a legendák (bár ilyen téren kissé szkeptikus vagyok) akkor egy kevés dajcse blút (német vér) is csörgedezik az ereimben, én képtelen vagyok megérteni, ha valaki folyamatosan és jó gyorsan nyomja a sódert azon a nyelven. Javasolták, hogy nézzek német tévét, de egy idő után rám szokott jönni az idegroham, hogy az a hapsi mit mondott annak a csajnak, ami miatt megpofozta őt és elviharzott, a kerek erdőbe. Egyszerűen, ha valamit úgy nézek, vagy hallgatok, hogy nem tudom pontosan, hogy miről van szó, viszont egy kicsit is érdekelne, akkor ideges leszek. Szóval mielőtt eme őrület a oly módon a tetőfokára hágna, hogy belevernék egy jó nagyot a képernyőbe, anya elkapcsol. Nyugalom, nem vertem meg a kiscsajt. Azért ennyire nem vagyok elvetemült. Csak úgy vicces volt, hogy egy marha bonyolult játékot képes voltam elmagyarázni (kis mutogatással is persze), de az ő mondandójának a felét nem értettem. Ezt nevezik egyoldalú német tudásnak. Emiatt nem leszek képes letenni a nyelvvizsgát és akkor persze, hogy nem vesznek fel semmilyen egyetemre, és tengődhetek az utcán, és krumpliszsák lesz a ruhám. Ja meg lesz egy twist olivéres sapkám is, az elengedhetetlen. Szerintem marha jól néznek ki. Na és már tavaly kinéztem magam egy helyes kis aluljárót, és ott több hajléktalan is lakik és akkor majd lesz cimborám is. Egyébként nem elképzelhetetlen, hogy ez lesz. És akkor majd jössz ott te, és nézel rám, hogy honnan is ismerem én ezt a szerencsétlent és akkor rájössz. Beugrik, hogy egyszer én jöttem szólni a ti osztályotoknak, hogy teremcsere van, és bevertem a térdem a tanári asztalba és kiröhögtél és most megint ugyanez a felállás: te itt jársz-kelsz csupa menő cuccban, dúsgazdagon, a szádon szolídan csillog a rúzsra feltett fényesítő, feszes idomaid egy híres fitnesszcentrumban tartod karban, és, ha most nem is röhögsz, mint annak idején de lenézően, gúnyosan vigyorogsz. Csak, mert neked sikerült az a redvás nyelvvizsga.
Nyugalom, egyébként bánatra semmi ok, bízom benne, hogy sikerülnek a terveim, majd... De azért semmi sem kizárható, ezért dobok abban a szimpi aluljáróban mindig pénz, a jó arc Fricinek, aki mellett talán tíz év múlva ülni fogok. Tuti, több lesz a koldus, mint most, sok a szegény, és a töritanárom szerint teljesen el fog tűnni a középréteg és nagy lesz a lyuk a marhagazdagok és marhaszegények közt. Hát ki tudja... Ő ennyit mondott.
1 megjegyzés:
eez király ;DD ♥
Megjegyzés küldése