A könyvre, mint olyanra, egy másik könyvben bukkantam rá. Még pedig a Szent Johanna Gimi második részében. Arnold (:D:D:D) olvassa az osztálykiránduláson, mire Reni megkérdezte tőle, hogy szerinte a számára milyen King könyv lenne való olvasásra, hisz még nem ismer semmit. Erre Arnold megkérdezte tőle, hogy melyik könyv volt eddig a legfélelmetesebb amit olvasott. Reni azt válaszolta, hogy a Gyűrűk Ura. Arnold elmosolyodott, átnyújtotta A ragyogást Reninek, aki 8 oldal múlva kétségbeesett, és félni kezdett... Úgy döntött egyelőre még nem olvas Kinget.
Nos, ennyi elég volt, hogy felkeltse az érdeklődésem, ugyanis én sem olvastam még Kinget és a horrort, mint műfajt a filmvásznon nem annyira kedvelem, de könyvben inkább. Tegnap kaptam. Még eléggé kezdeti stádiumban vagyok vele, de eddig remek. A szerző remekül építi fel a dolgokat, és a történet minden egyes mozzanata a szemem előtt játszódik, köszönhető ez például annak is, hogy pazarak a jelzős szerkezetei. És persze a sztori, maga a történet is izgalmasnak ígérkezik. Egy pillanat idemásolom a hátlapján lévő szöveget:
"A ragyogás pompás rémtörténet, amelyben minden hitchcocki klisé adva van: a Colorado-hegység egyik magaslatán a hó által a világtól elzárt szálloda, melynek története hátborzongató rémségek sorozatából áll; egy ún. "második látással", vagyis ragyogással megáldott-megvert túlérzékeny kisfiú, aki azt is megérzi, ami csak történni fog, s érzékenységével jelen idejű fenyegetésként éli át, ami a múltban már megesett; az alkoholizmusból kigyógyult apa, akinek labilis idegrendszere fokozatosan tovább bomlik, mígnem a Szálloda (amelynek történetét meg akarja írni) szelleme teljesen a hatalmába keríti, s ezzel a pusztító szellemmel azonosulva családja megsemmísítésére tör; az elhatalmasodó tébolynak már-már természetfölötti őrületté fokozása, s ennek megfelelően olyan "képsorok", amelyekhez hasonlóan csak a Hitchcock-filmek tetőpontján találhatók; s végül - ha nem is mindenki számára - a megmenekülés."
Mivel még csak pár fejezetet olvasta el, nem történtek olyan dolgok, amiktől esetleg nem tudnék aludni, persze vannak utalások stb., de eddig ez a kemény történet még nem vált veszélyessé az olvasó (azaz az én) számára (számomra). A nyers sztori, amit bemásoltam, kicsit talán egy kis klasszikus, megszokott horrorsztori érzést kelthet, félelmetes szállodával, egy aranyos kisfiúval akinek látomásai vannak, de ezt megcáfolandó, hogy ameddig jutottam már az teljesen egyedülálló. Már az első oldaltól láthatóvá vált, hogy King nagyon jó író. Remélem, hogy ezt a kicsit hiteltelen véleményt (mivel a könyv első részében tartok még), hitelesíteni tudom, mikor pár nap múlva becsukom a könyvet, ideülök a géphez, és átfogó kritikát írok (vagy nem) róla. A lényeg, hogy eddig tetszik. :) Akit érdekel a könyv, egy szerényebb állományú könyvtárban is biztosan megtalálja, vagy, ezen az oldalon:
viszonylag olcsón.
Ja meg a közeli ismerőseimnek szívesen kölcsönadom. :)
Pergamen.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése