uncsi.

Nem tudom... nem akarok írni... unatkozom, olyan sok semmitmondó dolog történt ma...:s hagyjuk, inkább megyek beszélgetni B. M.-mel és H. B.-vel... az mégis érdekesebb... BLÖÁ... Najó... azért egy verset beteszek.

Lesznai Anna – A szó


Valakiben vagy valahol,
Verőfényben vagy tán virágban,
Lehet hogy könnyekben vagy könnyben –
Alszik a szó.
A nagy kérdés, a nagy könyörgés –
A kincset keltő koldusnóta,
A teljesedést termő éhség –
És csak nekem szól.
Énbennem mélyen meglapulva
Bezárva búgó gyöngyburokba,
Lelkem fenekének fövényén
Alszik a szó.
Hangzása halk hullámharang,
Sohsem hallottan, mindig mondott,
Érthetetlenül egyszerü,
Egy egyetlen "várlak-"ra válasz

Üdv.: Pergamen