ne mondd, hogy minden így jó és senki nem pótolható

Namármost. Annyi minden történik és egyszerűen se időm se energiám itt megosztani [ide kívánkozik egy jelző, de nem jut eszembe semmi értelmes] életecském kis szigetszerűen felbukkanó, illetve olykor montázsmódon illeszkedő eseményeit. Úgyhogy, ha idejövök akkor általában szentimentális élet és társadalomszidó összegzéseim, avagy dicsérő-fikázó zenekritikáimat lehet olvasni. Ha mondjuk kicsit unalmasabb lennék, vagy itt nem is rajtam van a hangsúly, hanem a körülöttem zajló, működő mechanizmusokról, amik befolyásolnak és különböző medrekbe terelnek, szóval, ha kicsit lassabban, nyugalmasabban működnének, akkor tudnám ezt a blogot is ilyen nyitott napló módon vezetni, de hát nem így vezetem, ez van. Nem ígérem, hogy változtatni fogok rajta... Mert nem így lesz!! Haha. Hahahahahahahahaha. Most úgy röhögök, mintha tudnám, hogy ez neked rossz. Kárörvendő kacaj. Pedig a legvalószínűbb, hogy téged ez fenemód nem érdekel. Mert vagy megszoktad a stílusom, vagy pedig csak idetévedtél. Amúgy voltam Quimby koncerten, húhátaz nagyon állat volt!! Merje még nekem valaki azt mondani, hogy a magyar zene haldoklik. Hát szerintem pont nem az haldoklik... Mert ugye... "Mindenki él, nincs rá igény
Hogy pont az idén legyen világvége"
Áhh. Iszonyat nagy buli volt. Kiss Tibi borízű hangját és Livius elemi erejét, a quimbyt úgy alapból nem lehet megunni. Pedig már rongyosra hallgattam minden lemezüket.
Ma apa komoly fejjel ezt mondta (már pedig, ha ő valamit komoly fejjel mond, akkor azt komolyan is gondolja), hogy az emberek, hogy merészelik számon kérni az élettől az igazságokat, ha ők maguk hazugságokban élik le az egész életüket. "És, ha mélyen, nagyon mélyen belegondolsz, mert a közhelybe csak így érdemes belegondolni, különben értelmetlen, jól hangzó, agyonhasznált szóvirág csak, szóval, ha megteszed, hogy ezt átgondolod, látod, hogy igazam van." Majd kortyolt egyet az alkoholmentes söréből...