Rossz játék

Törökülésben ülök, előttem a játéktábla. Unalmas, régi szabályok, ráadásul a szerencse keréknél mindig azt húzom, hogy sajnos kimaradsz egy körből, mert szemeteltél, vagy, mert nem fizetted be időben az adót, esetleg az utcán csúnyán beszéltél. Pedig nem ezek az igazi okai annak, hogy ki kell maradnom. A többiek vidáman ülnek körülöttem, összenéznek és ravasz, szövetséges mosoly húzódik végig szájukon. Néha egy-egy kacsintást is elkapok, mikor azt húzom; sajnos ismét kimaradsz egy körből, mert gyorsan vezettél. Nem igaz! Nem vezettem gyorsan, ez aljas rágalom, nem is hazudtam, be is fizettem az adót és mindenkivel próbáltam szépen beszélni! Persze a játékmester már megint rég másra figyel. Senkinek sem tűnik fel, hogy fél órája csak "bűncselekményeket követek el" és állok a hatos mezőn. Közben a többiek már dohányt, vagy konyhabútort vesznek, hajókiránduláson vannak, esetleg a mulatóba. Én csak állok. A hatos mezőn. Legutoljára a tűzifára fizettem, az is már jó ideje volt, fázom. Nagyon fázom. Elfogyott a tűzifám. Mély, dörmögő hangok. Zoli a bankkal üzletel... Alacsony a kamat. ??? Nem tudom. Egyre jobban didergek, elkékül a szám. Sírok. NINCS TŰZIFÁM! KIMARADOK A KÖRBŐL! Már nem hallom mit beszélnek. Nem is érdekel. Gyűlölöm ezt a játékot. Ki akarok szállni! Semmi kétség, hogy összekeverték a lapokat...
De most már mindegy...
Hideg szél fúj és nincs tűzifám.